A direkt áremelkedést mindenki észreveszi, de csak kevesen szúrják ki, ha ugyanannyi pénzért kevesebbet kapnak. Ez a zsugorfláció.
Egyre kevesebb müzli kerül a dobozba, egyre könnyebbek a chipses zacskók, és már a jégkrém sem akkora, mint régen. Egy dolog nem csökken: a termékek ára. Káprázik a szemünk, rosszul emlékszünk, vagy tényleg egyre kisebb minden, miközben az árak változatlanok? A CNN utánajárt, és kiderült, hogy mint mindig, most is a vásárlónak van igaza.
A jelenség ráadásul egyáltalán nem új, már évtizedek óta zajlik, csak még szembeötlőbb olyankor, amikor a vállalatok költségei robbanásszerűen emelkednek. Ilyenkor a zsugorfláció (angolul: shrinkflation) is felgyorsul, vagyis a csomagolásba még kevesebb termék kerül, vagy eleve a kiszerelés lesz kisebb, többnyire változatlan áron.
Vagyis a vásárló nem közvetlenül a pénztárcáján érzi az elkerülhetetlen áremelkedést, hanem akkor, amikor például a kedvenc csokoládéja mára jóval kisebb lett.
A fogyasztók ugyanis érzékenyek a drágulásra, de kevésbé figyelnek egy termék súlyára. Hiába szerepel a súly kötelezően a csomagoláson, valójában kevesen fordítanak időt arra, hogy a kosárba pakolás előtt alaposan elolvassák a tudnivalókat. Vagyis sokkal könnyebben tudja áthárítani a fogyasztóra az áremelkedést egy cég, ha egyszerűen például kevesebb lapból áll a vécépapír, vagy ha egyik napról a másikra kisebb dobozban kerül a szupermarketek polcaira a termék.
Edgar Dworsky, fogyasztóvédő régóta foglalkozik a termékek méretének csökkenésével. Honlapján folyamatosan közöl fotókat az egyre zsugorodó termékekről, így könnyen nyomon követhető, hogyan lett szinte változatlan ár mellett egyre kisebb szinte minden az amerikai boltokban.
Jól látható például, hogy egy vécépapírmárka 12 tekercses kiszerelésén tekercsenként 160 lapot ígért, ma pedig már csak 140-et. Egy Magyarországon is kapható chipsmárka a korábbi 432 grammal szemben ma már csak 368 grammnyi hajszálvékonyra vágott ropogós sült krumplit csomagol a zacskóba az Egyesült Államokban
Forrás: