Évről évre növelik népszerűségüket a hazai nemzeti parkok. A legtöbb vendéget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vonzotta tavaly, az igazgatóság által üzemeltetett bemutatóhelyeket mintegy 318 ezer regisztrált látogató kereste fel 2020-ban – derült ki az Agrárminisztérium (AM) és a Klímapolitikai Intézet közös kutatásából, amelynek részleteit szombaton közölték az MTI-vel.

A közlemény szerint jelentősen, az elmúlt 10 év alatt 40 százalékkal növelte látogatói számát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A tavalyi évben minden harmadik, nemzeti parkba látogató vendég ezt a térséget választotta úticélul.
A növekvő érdeklődés nagyban köszönhető annak, hogy az igazgatóság folyamatosan fejleszti ökoturisztikai létesítmény-hálózatát és változatos programokat kínál a szabadidő aktív eltöltésére. Emellett szálláshelyeiknek köszönhetően akár több napos kikapcsolódást is tervezhetnek az ide érkezők.


A látogatók jelenleg 44 bemutatóhely közül választhatnak: 5 látogatóközpont és 7 kisebb látogatópont, 4 látogatható barlang, 1 tájház, 2 természetiskola, valamint 25 tanösvény mutatja be élményszerűen a Balaton világát, a térség természeti-, táji- és kulturális értékeit. A közeljövőben tovább bővül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kínálata, az északi parton a Lóczy-barlang Látogatóközpont, míg a déli parton a Berek Világa Látogatóközpont várja majd a vendégeket – írták.
Közölték azt is, az igazgatóság kiemelt figyelmet fordít a környezeti nevelésre is, programjaikon évente több mint 50 ezer diák vesz részt.

Számukra olyan különleges élményeket kínálnak, mint levendulás szappan készítése Tihanyban, vagy például kénsavas kőzetvizsgálás a geopark túrán. A kicsiket csillagásztábor várja a Pannon Csillagdában, de kipróbálhatják a könyvkötést és a kosárfonást a Kis Mesterségek Házában. Csopakon a Pele apó sétaút tábláin számos természetről szóló információ olvasható, és a park patakjában Bisel vizsgálatokat is végeznek az iskolásokkal – sorolták.
Emlékeztettek, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben jött létre. Területe a Balaton északi partján húzódik és 6 korábbi tájvédelmi körzetet foglal magában: a Kis-Balatont, a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét, a Káli-medencét, a Pécselyi-medencét és a Tihanyi-félszigetet.

Az igazgatóság működési területe kiterjed Veszprém- és Zala megyére, Győr-Moson-Sopron megyében 5 település teljes közigazgatási területére, illetve Somogy megyében a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre.
A nemzeti park tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget – kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként – 2003-ban Európa Diplomás területté vált. A nemzeti park földtani, természeti és kultúrtörténeti értékeit a Bakony-Balaton UNESCO Geopark mutatja be a nagyközönség számára – áll a közleményben.

Forrás: MTI