Radikálisan nő a magyarországi mobilhálózat adatforgalma – tavaly a negyedik negyedévben másfélszerese volt az egy évvel azelőttinek, 167 petabyte; az adatforgalom 93 százaléka a 4G-LTE-rendszeren keresztül zajlott. Ezt tudtuk meg többek között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Távközlés, internet, televíziószolgáltatás című, negyedéves ágazati jelentéséből, illetve az MTI sajtóközleményéből.
A KSH jelentése alapján az internet-előfizetésekből származó negyedévi bevételváltozás jelentősen felülmúlta az előfizetésszám bővülését. A 84 milliárd forintos árbevétel folyó áron 6,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ennek pedig a felénél is több a mobilinternet-hozzáférési szolgáltatásból eredt. A mobilinternet-előfizetésekből származó bevétel 10 százalékkal, 46,4 milliárd forintra nőtt a negyedévben.
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások árbevétele 7 százalékkal, 1138 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest. A cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 10,1 százalékkal, 704 ezer forintra nőtt.
Sokkal többet netezünk a koronavírus óta…
A KSH a jelentésében azt is kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban a digitalizáció szerepe még jelentősebben felértékelődött a koronavírus-helyzet okán, mivel az internethasználat gyakorlatilag mindennapjaink szerves részévé vált. Az internet-előfizetések száma 2020 negyedik negyedévének végére 10,4 millióra nőtt, ami 1,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az előfizetések nagyjából 97 százalékát 10 szolgáltató biztosította. A piac koncentrációja még inkább erősödött, miután a szektor egy jelentős piaci átrendeződésen esett át: egyes szolgáltatók bezártak, vagy beolvadtak más szolgáltatókhoz.
…és többet is telefonálunk
2020 utolsó negyedévében a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hanghívások átlagos időtartama jelentősen meghaladta a korábbi évek átlagait. Egy mobil-előfizetésre átlagosan napi 6 perc beszélgetés jutott, ami az elmúlt évek legmagasabb értéke – ebben a koronavírus-járványnak felróhatóan átalakult kapcsolattartási szokások is óriási szerepet játszottak. Emellett a mobilhívások ideje is tovább nőtt, ötödével meghaladva az előző év azonos negyedévit. A beszélgetések átlagos ideje ismét elérte a második negyedév kimagasló értékét, a 3,6 percet.
Ugyanakkor a vezetékes fővonalak száma – száz lakosra 32 darab jutott – 2020 negyedik negyedéve végén némileg visszaesett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Jellemzően a vezetékes hálózatból indított hívások száma is tovább csökkent, viszont a hívások időtartama – a második negyedévhez hasonlóan – nagymértékben nőtt. A vezetékes telefonálással töltött idő ugyan csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi években, de 2020-at a növekedés jellemezte, amihez a kialakult járványügyi helyzet is nagyban hozzájárult. Az összes telefonbeszélgetésre fordított idő 88 százalékát mobiltelefonról indított hívások tették ki.
Több az aktív SIM-kártya is
A negyedév végén az aktív SIM-kártyák száma közel 12,7 millió volt, 1,3 százalékkal több a 2019. negyedik negyedévinél. (Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió darab M2M-kártyát is, ami az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.) Száz lakosra 131 előfizetés (a meglévő lakossági és üzleti előfizetések, illetve mobilinternet) jutott. Érdekesség, hogy míg a havidíjas előfizetések aránya évről évre növekvő tendenciát mutat, a feltöltőkártyák száma folyamatosan csökkenőt, a negyedév végén már csak a SIM-kártyák 28 százalékát tették ki. Utóbbiban szerepet játszott a feltöltőkártyás előfizetések ellenőrzéséről szóló, 2017-es rendelet, amely a szolgáltatónak és a felhasználónak egyaránt előírja a kötelező adategyeztetést.
Több tévét is nézünk
A negyedév végén a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma 0,5 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, és meghaladta a 3,7 milliót. A televíziószolgáltatás 82 százaléka már digitális technológián történik. Hozzátették, hogy az előfizetők egyre szélesebb rétege igényli a helyhez nem kötött platformokon is követhető televízióműsorokat, ehhez az igényhez alkalmazkodtak a szolgáltatók: népszerűvé vált a helyhez nem kötött, online tv-szolgáltatás, ami a televízió-előfizetések több mint 10 százalékát teszi ki.