A Bafing folyó mentén elterülő nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában, a nyugat-afrikai ország köztársasági elnöke múlt héten írta alá az erről szóló rendeletet – jelentette be hétfőn a lipcsei székhelyű Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet.
A biodiverzitás „kincsestára”
A 6767 négyzetkilométer területű Középső-Bafing Nemzeti Park ad otthont az egybefüggő területen élő legnagyobb csimpánzpopulációnak Nyugat-Afrikában, az alfajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettként tartja számon vöröslistáján.
A mali határ közelében, a Guineai Köztársaság északi részén elterülő nemzeti parkot a szakemberek a „biodiverzitás kincsestárának” nevezik, ahol ráadásul erős hagyományai vannak az állatok együttélésének a térségben lévő 287 falu lakosságával.
Pontosan felmérték a populáció egyedszámát
A vadon élő csimpánzok alapítvány (WCF) 2009 óta dolgozott a nyugat-afrikai ország illetékes szerveivel azon, hogy azonosítsák azt a leggazdagabb térséget, ahol a legtöbb csimpánz él.
Pontosan számba vették a csimpánzokat és a főemlőspopulációkat 2009 és 2012 között Guinea minden térségében, és megállapították, hogy a hét erdőséget magában foglaló Bafing folyó középső térségében élnek az emberszabásúak a legnagyobb számban összefüggő területen.
2017-ben indították el a nemzeti park létrehozásának folyamatát a helyi lakossággal folytatott részletes konzultációkkal. „Csodálatos nap ez számunkra, hogy sikerült guineai partnereinkkel együtt biztosítani az ország területe 8 százalékának védelmét és hozzájárulni a nyugat-afrikai csimpánzok védelméhez. Ez egy olyan faj, amelyért 1979 óta dolgozom kutatóként sok kollegámmal Elefántcsontparton, Libériában és Gabonban” – idézte Christophe Boesch professzort, az intézet emeritus igazgatóját, a WCF elnökét az intézmény honlapja.