A délibáb egyszerű magyarázata a fizika nyelvén.
A délibáb szó hallatán sokaknak valószínűleg a Hortobágy ugrik be elsőként. No meg Petőfi, aki műveiben az Alföld kiterjedt legelőinek egyik hétköznapi jelenségét olyan érzékletesen írta le, hogy egy életre beégett az emlékezetünkbe.
Persze a délibáb nem mindig jelent egyet a fejtetőn álló gémeskúttal, templomtoronnyal és marhacsordával. A meleg nyári napokban a felmelegedett aszfalton vagy az átforrósodott vonatsínek felett is láthatsz hasonló légköroptikai jelenséget.
Miért csillog az úttest melegben?
A délibábok legtöbbször a horizont közelében figyelhetők meg. Ilyenkor a látóhatáron lévő tárgyak a nyári forróságban lebegni látszanak, megkettőződnek, vagy fordított állásúnak tűnnek. A jelenség hátterében a különböző törésmutatójú légrétegeken áthaladó fény törése áll.
A nyári melegben a napsütés felforrósítja az úttestet, az útfelület feletti levegőréteg emiatt tágul, sűrűsége lecsökken. A közvetlenül az útfelület feletti levegőréteg és az alig pár centivel felette lévő légréteg között jelentős hőmérséklet-különbség alakul ki. Emiatt változik a törésmutató, megváltozik a fény áthaladásának módja.
Mindez a hatás azonban nem egységes. A felszálló levegő sűrűsége és így optikai tulajdonságai folyamatosan ingadoznak. Ez pedig létrehozza a csillogó hatást, melyet távolról a horizonton látunk. Ha az úton egy autó halad el, a csillogó felületen gyakran tükröződni látszik. Ennek az aprócska délibábnak azonban rendszerint csak egy darabja látható, ilyenkor úgy tűnhet, minta az autó kerekei megnyúlnának, esetleg a rendszámtábla tükörképe látható.
Még egy kis optikai csalódás
A délibáb után mutatunk egy különös jelenséget, melynek még tudományos elnevezése is van, pareidolia névre hallgat. A következő képek dokumentálják, hogy olykor egészen meglepő helyeken bukkanhatnak fel arcok.
https://femina.hu/terasz/miert-csillog-az-uttest-melegben/