A gyógyszertári üvegekben létrehozott képek ma súlyos tízmilliókat érnek.

Maradandó műalkotásokhoz létrehozásához nincs szükség vászonra, festékekre, vagy épp kőre – így gondolta ezt Andrew Clemens is, aki mindössze kis üvegekbe töltött, színezett homokból készítette el a munkáit.

Az 1857-ben, egy iowai kisvárosban született művész kisgyermekkorában szerzett agyvelőgyulladása miatt elveszítette a hallását, ez azonban egyáltalán nem gátolta abban, hogy már tizenévesen a művészetek felé forduljon az érdeklődése:

a nyári szünetekben gyűjtött színes homokot előbb árnyalatok szerint szétválogatta, majd házilag készített szerszámokkal gyógyszertári üvegekbe töltötte.

Az általa kidolgozott folyamathoz nem volt szükség ragasztóra, a homokszemeket pedig egyedül csak a rájuk nehezedő nyomás tartotta a helyén.

A viasszal, illetve parafadugóval lezárt üvegekben előbb csak geometrikus formák jöttek létre, az évek múlásával azonban egyre bonyolultabb, és egyre színesebb művek születtek, sőt, az emberek úgy érezték, hogy otthon is szívesen látnák egy-egy munkáját.

A figyelem köszönhető volt persze annak is, hogy 1874-ben – alig tizenhét évesen – hirdetni kezdte azokat egy lapban, így a művész minden bizonnyal szerény bevételhez jutott a bonyolultságuktól függően akár egy teljes éven át készülő üvegképekből.

Clemens az 1880-as évek első felében – húszas évei derekán – jutott a csúcsra, vetélytársai pedig egyáltalán nem voltak, így képek százait készítette el, rajtuk

az Egyesült Államok zászlajával, az ország jelképének számító fehérfejű rétisassal, gőzhajókkal, és virágmintákkal.

A sokszor fejjel lefelé nézve értelmet nyerő képek közül számtalan darab eltűnt, vagy megsemmisült – lehetett volna ez akár másként is, a művész egészségi állapota harmincas évei elejére azonban gyorsan romlani kezdett.

1892-ben meghívást kapott a következő évben rendezett chicagói világkiállítás szervezőitől, hogy mutassa be a művészetét, az eseményen már nem lehetett jelen, 1894 májusában, alig harminchét évesen pedig elhunyt.

Munkái élete utolsó éveiben alig 5-7 dollárért – mai vásárlóértéken ez alig néhány tízezer forintot jelentene – találtak gazdára, értékük azonban az azóta eltelt közel százharminc évben jócskán megugrott: 2004-ben még egy 12 ezer dollárért elkelt műve tartotta a rekordot, 2012-ben viszont már 45, tavaly pedig 275 ezer dollárt – mai árfolyamon több mint 84 millió forintot – fizettek egy üvegképéért.

https://24.hu/kultura/2021/04/04/andrew-clemens-gyogyszeres-uveg-szines-homok-mindennapi-muvtori/